Van egy oka annak, hogy miért csak most tudtam részt hozni. a napokban történt egy baleset.. leestem és eltörtem a keresztcsontom.. brutálisan fáj! :( és persze a legjobbkor.. nyáron.. Ez valami vicc lehet.. Se ülni, se állni nem tudok, csak feküdni, de ott is csak az oldalamon.. a kínok kínját élem át..
Bocsánatot kérek. :( a következő részt inkább meg is írom most, hogy ne késlekedjek vele ennyit.
Jó olvasást Drágák <3 NADE KOMIKATA FOLYTIÉRT!!!


45. rész: Az esküvő után (még mindig Justin szemszöge)

Bárcsak tudná, hogy én is így érzek...
Odafagytam. Ahogy elgurult, és elveszett a semmiben nem tudtam utána menni. Ott tartottak az emlékek, mindaz amin eddig keresztül mentünk.  Legszívesebben átváltoztam volna vámpírrá, üvöltöttem volna. Pusztítani akartam, de tudtam, hogy nem tehetem, mert a játéknak még nincs vége... A neheze csak most jön. A legzi, és a nászéjszaka olyan színészi teljesítményt kíván tőle, amit nem biztos, hogy tudok teljesíteni. Hisz a vőfély feladatokat ad majd nekem, hogy bizonyítsam mindent megteszek majd azért, hogy Caitlin teljes életet élhessen mellettem.
Mély levegőt vettem, majd kifújtam. Még utoljára megnéztem a helyet ahol a taxi eltűnt szemeim elöl, majd visszatértem immáron hites feleségemhez, aki előszeretettel fürdött a paparazzik és a sztárok figyelmében. Megforgattam szemeim, majd mellé álltam és széles mosolyt erőltettem arcomra.
- Kedvesen! Indulnunk kéne!- mondtam neki még picit remegő hangon, de elég meggyőző volt ahhoz, hogy Cait elinduljon.
Miközben sétáltunk ki a templomból a kint álló vendégek rizzsel dobáltak bennünket, éljeneztek, tapsoltak, sikongattak. A limuzinunk begördült, és én udvariasan ajtót nyitottam feleségemnek, aki azon nyomban be is szállt, bár némi problémát okozott neki a hatalmas ruhája. Mielőtt csatlakoztam volna hozzá hátrafordultam, hogy megkeressem anyukámat, és anyósomat, de csak Chaz állt mögöttem. Láttam rajta, hogy aggódik értem, és tudtam, hogy ő mellettem áll.
- Tesó...- nyögte aggódva.
- A lagzin beszélünk tesó... Most még megvárom anyósomat- itt kis szünetet tartottam- és anyut... - ahogy kimondtam meg is jelentek. Egész szertartás alatt egymás mellett ültek. Anyu szemei ki voltak kerekedve, Cait anyukája pedig hatalmas vigyorral a fején harsogott neki valamit.
- Ohh fiam! Drága kisfiam! Az én kislányom férjecskéje, milyen udvarias, és pénzes és oh micsoda gyönyörű nap- sipított, majd megcsípte arcomat és beszállt a limuzinba. Éreztem, ahogy arcom eltorzul az előbbi műsor után. Ez a nő...
- Egy perc alatt kikészültél, Fiam?- kérdezte anya idegbeteg hangon- Én az egész ceremónia alatt ezt hallgattam. sokkal jössz nekem, Justin!
- Anyu, ne nehezítsd a dolgom... Így is fáj az egész- említettem meg neki sajnálkozva. Puszit nyomtam a homlokára, és végül mi is beszálltunk a limuzinba.

Megérkeztünk az étterem elé, ahol a vőfély már várt minket. Megvártunk minden vendéget, és akkor beszélni kezdett.
- Ím itt áll e két fiatal. Mr. és Mrs. Bieber- a nevek hallatára egy pillanatra megállt a szívem- Drága Uram! Feleséged gyönyörű, orcája kerek, és piros, ajkai hívogatóak. De mi mindent tennél meg érte?- hangzott a kérdés, amire nekem válaszolnom kellett.
- Bármit...- mondtam elfolyó hangon. A vőfély elmosolyodott és egy kenyeret meg egy tál sót told Cait kezébe.
- Mrs. Bieber. A mondás úgy tartja, ha egy nő elsózza az ételt akkor szerelmes. Mutasd hát meg, mennyire vagy szerelmes, és sózd meg ezt a kenyeret.- ahogy kimondta Cait az egész tál sót a kenyérre borította, és "édesen" rám mosolygott. A vendégek tapsoltak, és most jött az én feladatom...
- Uram, Ön pedig elfogadja feleségét minden hibájával együtt. Bizonyítsa hát be, és harapjon egyet a sós szeletből.- adták kezembe a sós kenyeret, és én egy pillanatra Zoé arcát láttam kirajzolódni rajta. Megráztam a fejem, és egy apróbb fintorral a fejemen beleharaptam.
Vendégeink már nevettek is, sikongattak, tapsoltak.
- Hölgyeim és Uraim! Az első próbán bizonyítottak. Fáradjanak be és kezdődjék a lagzi!- szólt a vőfély és a hangulat kicsit oldottabb lett. Caitlinnel megálltunk az ajtóban, mert most jöttek gratulálni is. Szépen sorba jöttek az én ismerőseim (a sztárok), és Cait fürdött a dicsőségben, és a figyelemben. Próbáltam laza enni, mosolyogni, de nem mindig ment.... Csak az járt a fejemben, hogy elvettem Caitlin-t, amikor én Zoé-t szeretem, és ma este le is kéne feküdnöm feleségemmel, de én fogadalmat tettem arra, hogy csak az igazival teszem meg. Az pedig nem Caitlin....
- Hé, Justin!- jött oda hozzánk Chris Brown- Tesó, gratulálok!- fogott velem kezet, majd magához húzott és megveregette a hátamat miközben a fülembe súgta: - Hát tesó, nem a legjobb döntésed!- nevetett a fülembe, mire én is felnevettem. Ha tudnának róla, hogy ez milyen bonyolult ügy... Teljes kétségbeeséssé vált az egész életem. Zoé nélkül üres vagyok, és most sincs itt... Fáj!
- Juju-bubu! Mi is bemehetünk!- csókolt meg Cait, majd felvisított- Úristen! Az Johnny Depp!- és azzal be is rohant a sztárhoz.
- Tesó!- hallottam meg egy ismerős hangot- Most beszélhetünk! A feleséged úgyis el van foglalva- mondta Chaz, s félrevonultunk az étterem előtti utcán. Gondolataim szét voltak szórva, gyomrom furcsán apró volt, szívem ki volt facsarodva, és Chaz volt az egyetlen, akinek gond nélkül elmondhattam mindent.
- Chaz, te vagy a legjobb barátom! Mindent tudsz rólam, és elfogadtál!- kezdtem, majd suttogva hozzátettem- nem mondok tényeket mert nem egy paparazzi figyel minket, szóval lehetőleg mosolyogjunk!- javasoltam, és mindketten hangos nevetésben törtünk ki- Úgy tűnik ez az őszinte beszélgetés nem jön össze!- mosolyogtam félig őszintén- Majd ha vége az egész esküvő-láznak...
- Hát az nem most lesz! Annyi itt a firkász, hogy 1 évnyi fénykép és cikk készülhet erről- viccelődött, és mi is bementünk a többiekhez. Az étteremben már javában folyt a lagzi, mindenki evett, ivott, és jól érezte magát. Majdnem mindenki...
- Hölgyeim és Uraim!- szólalt meg ismét a vőfély- Az első táncra felkérem az ifjú párt, utána be lehet állni és jól érezni magukat!- néma csönd állt be, aztán elindult egy lány zene. Én udvariasan Caitlin felé indultam, kezemet kinyújtottam és hívtam magamhoz. Ő belehelyezte tenyerét az enyémbe, és táncolni kezdtünk. Cait többször is a lábamra lépett, amit ő nem érzett, de én annál inkább. Nem mondom, hogy fájt, mert vámpír vagyok, de azért éreztem már kényelmesebbet is a lábamon, mint Caitlin testét...
- Juju-bubu, én olyan boldog vagyok!- sipította- Én vagyok Mrs. Bieber, és mától csak az enyém vagy! Én vagyok az egyetlen nő az életedben, és ez olyan hipi-szupi!- visongott, ami nem kicsit bántotta fülemet. Mély levegőt vett, és fejét vállamhoz szorította.
Szemeim előtt ekkor újra láttam az első randinkat Zoéval. A teázás után elmentünk sétálni, és egy kis réten táncoltunk, míg ránk nem szakadt az ég... Vele összhangba voltam, és éreztük egymást... Akkor voltam boldog... nem most.
Szép lassan minden vendég a táncparketten ropta, és elkezdődtek a partnercserék. Meglepődtem, hogy milyen hírességek is eljöttek, mint például Beyoncé, aki ráadásul régen nagy szerelmem volt.
- Úgy tűnik letettél rólam, Justin- mondta nevetve, miközben táncoltunk.
- Igen, úgy néz ki! De ha gondolod egyszer összefuthatnánk- viccelődtem én is, majd kezet csókoltam neki, mert jött egy másik lány akivel táncolnom kellett. Willow Smith! Végre valami öröm is volt az arcomon, hogy egy régi barátommal is lehettem... Vele őszintén tudtam nevetni, és pár pillanatra a gondjaim is elszálltak. Aztán hirtelen minden villany lekapcsolódott, és a zene is megszűnt. Mindenki értetlenül forgolódott a sötétben tudatlanul. Usher és én kicsit többet láttunk a sötétben, de semmi érdekeset nem találtunk.
De akkor kigyúlt egy fénycsóva az étteremben felállított színpadon, és egy árny jelent meg. Belépett a fénybe, és megláttam Őt!
Zoé volt az! Visszajött a lagziba! Olyan gyönyörűnek volt, ahogy a fény visszaverődött fehér ruhájáról, hogy azt hittem álmodom azt a szépséget.

- Kedves ifjú pár, és kedves vendégek! A nevem Zoé Shine, és én vagyok Justin testőre- mindenki megbabonázva figyelte szerelmemet a színpadon, még a fényképészek sem tudtak gépükhöz nyúlni olyan nyugtató volt a hangja.- Szeretnék elénekelni egy dalt a férjnek...- szünetet tartott- ... és a feleségnek! Fogadják sok szeretettel.- fejezte be, és megszólalt egy gitár kíséret. A sötétből én ki tudtam venni, hogy Ben játssza a kíséretet, de nem volt időm elgondolkodni ezen mert Zoé énekelni kezdett, és nekem meghasadt a szívem.

Azt énekelte, hogy neki kéne fognia kezemet, neki kéne megnevettetnie engem, neki kéne éreznie a csókjaim.  Szörnyű volt belegondolni, hogy igaza van, és én olyan nőhöz mentem, akit legszívesebben elkerülnék... De a média nagyon benne volt az életembe... Valahogy ki kellett őket tennem onnan. Ez tűnt a legjobb megoldásnak, és akkor még nem tudtam, hogy Zoé visszatér az életembe... Ha tudom, akkor várok rá... De így... Rosszul jött ki az egész...
Mikor Zoé befejezte mindenki őrjöngött. Lenyűgöző volt, de csak azok érették az üzenetet, akik tudtak mindenről. A családom, Chaz, és én...
- Köszönöm a figyelmet!- mondta mesébe illő mosollyal.- További jó szórakozást!- azzal vidáman ment le a színpadról.
A lagzi további része már oldottabb hangulatban telt, és már én is jól éreztem magam, mert tudtam: Zoé nem haragszik, csak csalódott, de még mindig szeret engem. Ez a tény jókedvre derített.
Minden volt a lagzin. A menyasszonytánc után Caitlin egy elefánton baktatott be az étterembe, és mindenféle giccses dolog követte őt. Egy ici-picit sok volt...
                                                                     *********
- Kicsim! Eljött a pillanat- sipákolt Cait, mikor más a szállodában voltunk kettesben- Adj tíz percet, hogy felkészüljek, és eltöltjük életünk első igazán közös éjszakáját- úgy beszélt róla, mintha csak azért jött volna hozzám. Nekem pedig most le kell feküdnöm vele... Le kéne... Elméletileg...
- Jól van Caitlin!- mosolyogtam rá- De csak tíz perc!- mondtam, egy kacsintás kíséretében, és ő ugrándozva ment a fürdőszobába ahol magára zárta az ajtót.
Gyorsan levettem magamról a ruhát, és egy szál bokszerre vetkőztem. Utána gyorsan bebújtam az ágyba, és magamra húztam a takarót. Nem szeghettem meg az Istennek tett eskümet... Csak Zoéval létesíthetek testi kapcsolatot, és ebből nem engedek! Nem is akarok...
Mikor meghallottam, hogy kinyílt a fürdőszoba ajtó, lehunytam a szememet, és alvást színlelve vértam, hogy Cait mellém érjen.
- Juju-bubu!- mondta kéjes hangon- Kicsim!- hangja kezdett hisztérikussá válni- Justin!- visította, de "nem keltem föl" . Szép lassan leesett neki, hogy már "alszom", és feladta a próbálkozást. Befeküdt mellém az ágyba, és duzzogva hunyta le ő is a szemeit...
Neki lehet, hogy fájt, de én jól cselekedtem... Én csak Zoét szeretem!
Így telt hát a nászéjszakánk... Alvással.